úgy írom ezeket a sorokat, mintha valaki hallana, vagy olvasná. úgy sem fogja senki...

lányom annyira aranyos. :) reggel ő keltett fel, mondta, hogy ana-ana. :) az az "ana"én lennék. :)

nagyon nehezen alud el, de végre elaludt délután. :)

párom tegnap józanul jött haza. :) úgy örültem neki. :) mindíg jó, hogy gondol rám, mutkor hozott rózsát.... mindíg hoz, nem számít milyen nap van. lányára is ugyanúgy gondol. :)

azon gondolkodtam, hogy a volt párom aki nem akarta a gyerekét tőlem az is ilyen jó apa lett volna? úgy hallottam, hogy bánja az egészet. 5 év után rájött, hogy hülye volt és lenne egy párja, és saját gyereke és nem másét kéne nevelni. akkor rosszul esett, hogy hejettem és a baba hejett egy 2 gyerekes anyát választott akinek iskolába járnak a gyerekei. de annak viszont nagyon örülök, és hálás vagyok a mostani páromnak, hogy összehozott sok év elteltével az apámmal.

alig várom a karácsonyt, mert akkor megyünk látogatóba hozzájuk. :) eddig azért vártam, mert sütés, meg minden, finom ennivalók, házi sütik amiket én sütők, a nagy karácsonyfát eggyütt díszítjük fel. de tavaj megváltozott minden karácsonyfát úgy kellett kérlellni, hogy állítsuk fel, sütést elutasították és inkább a bolti vacakot vették meg aminek semmi íze nincs. kaja... arról ne is essék szó... egyszerűen kihalt belőlem az a szenvedély ami az elött volt. élvezettel sütöttem, díszítgettem, már októberben elkezdtem készülni a karácsonyra, mostmeg itt van lassan november közepe és semmi ilyenkor már rég hópelyhek lógtak a szobámban, most meg tiszta üres, nincs kedvem adventi koszorút csinálni, pedig tudnék, nincs kedvem egyszerűen ünnepelni és boldogan díszítgetni amikor meghalt bennem valami és amikor arra gondolok sírni volna kedvem.

sokkal jobban érzem magam, hogy mostmár ez a 3.nap, hogy blogot írtam, valahogy könnyebb, mé akkor is ha ez elvész az internet sűrű kavalkádában és nem olvassa egy árva lélek sem, jobban érzem magam :) az internet ittvan és meghalgat. :) csendes halgatóság mint egy fa a erdő méjjén, vagy egy hűséges kutya aki nem szól semmit, csak űl és néz, halgat, némán odabújik és szeretetett kér és ad is nagyon sokat. :)

 

Megosztás a facebookon